Már egy hónapja végeztem A nővérem húgával, eddig mégsem tudtam róla írni. Az egyik legkülönlegesebb történet, amit valaha olvastam. Engem már az sokkolt, amikor hallottam róla, hogy miről szól a könyv. Sejtettem, hogy nem mindennapi olvasmányélmény lesz, amit így utólag is csak megerősíteni tudok. Az viszont még mindig nem megy, hogy írjak róla. Egyszerűen annyi minden kavarog bennem, ha erre a könyvre gondolok, hogy képtelen vagyok értelmes, összeszedett mondatokba szedni a történetet.
A lényeg, hogy adott egy amerikai család, két gyerekkel, akik közül a kisebbről, Kate-ről kiderül, hogy leukémiás. Hogy megmentsék, szüleinek nem marad más választása, mint egy genetikailag tökéletes donor létrehozása. Így születik meg a harmadik gyerekük, Anna, akinek kezdettől fogva az a dolga, hogy ha nővérének szüksége van valamire, legyen az vér, csontvelő, vagy akár egy vese, rendelkezésre álljon. Ő azonban megelégeli a donor szerepet, és ügyvédhez fordul, hogy beperelje a szüleit, és elnyerje az önrendelkezés jogát a saját teste fölött...
Még masszívan vizsgaidőszak volt, amikor kezembe vettem a könyvet, nézegettem, vágyakoztam, hogy végezzek a vizsgákkal, és teljes nyugalomban elolvashassam. Aztán egyszer csak azon kaptam magam, hogy már a 30. oldal környékén járok. Egyszerűen annyira más volt, mint bármi, amit eddig olvastam, hogy nem bírtam letenni.
Különösen a következő részt olvastam el egymás után többször:
"Első emlékem: hároméves vagyok és megpróbálom megölni a nővéremet. Néha annyira éles az emlék, hogy érzem a párnahuzat csiklandását a bőrömön, meg ahogy az ő orra hegye belenyomódik a tenyerembe. Kate-nek persze semmi esélye sem volt ellenem, de mégsem vált be a terv. Az apám, aki lefekvés előtti körútját rótta a házban, véletlenül épp arra járt, és megmentette. - Ezt elfelejtjük, jó? - mondta.
Ahogy nagyobbak lettünk, úgy tűnt, én csak a nővérem húgaként létezem. Elnéztem, ahogy a mellettem lévő ágyon alszik - a két ágy között egy hosszú árnyék vert hidat -, és fontolgattam a lehetőségeket. Méreg, a müzlijére hintve. Egy alattomos kis vízbe rántás a fürdőzőktől távol. Villámcsapás...
Végül nem öltem meg a testvéremet. Mindent maga csinált.
Legalábbis ezt szeretném hinni."
Különleges könyv abból a szempontból, amilyen témát és kérdéseket feszeget, nagyon tetszett az is, hogy annak ellenére, hogy alapvetően szomorú szituációról van szó és nem egyszer végtelenül megható jelenetekkel állunk szemben, megtalálhatóak a könyvben derűs pillanatok is. Aztán azt is jónak tartom, hogy a szereplők váltakozva mesélik a történetet. Mindenki szemszögéből láthatjuk a dolgokat, egyedül Kate gondolatvilága nem tárul elénk, ami még inkább erősíti azt az érzést, hogy személyisége teljes egészében sosem bontakozhat ki a féltett, óvott, beteg gyermek maszk mögül. Olyannyira más az élete így, hogy nagy részét a kórházban kell töltenie, hogy a szerelem is sorstársai közül talál rá. Azt is nagyon szerettem a könyvben, hogy minden fejezetet egy-egy idézet vezet be.
Minden egyes szereplő sorsát érdemes jobban szemügyre venni. Egyértelműen mindenki áldozat, és még Sara-t, az anyát is szerettem, kegyetlennek tűnő lépései ellenére is.
Júniusban mutatták be Amerikában a könyvből készült filmet, amit Magyarországon nem tudom, mikor kezdenek el vetíteni. Mindenesetre én ma megnéztem, és nagyon tetszett. Olyan neveket említhetünk a szereplők között, mint Cameron Diaz (féltem, hogy rossz választásnak bizonyul majd, de engem meggyőzött ebben a szerepben), Abigail Breslin, Alec Baldwin. Nyilván nem tudok elvonatkoztatni a könyvtől, de egy jó filmet sikerült összehozni szerintem. A regény sokkoló végét ugyan megváltoztatták, de szerintem így is megállja a helyét, ha valaki nem hasonlítgatja az eredeti eseményekhez. 
Ezenkívül más apróbb eltérések is voltak, de engem ezek nem zavartak, bár egy-két kronológiai furcsaságon még töprengek. Összességében szerintem jól eltalálták a hangulatot, és a könyvhöz méltó film készült.
Csillagos ötös jár ennek a regénynek és Jodi Picoult-nak, akitől egészen biztosan sokat fogok még olvasni azok után, hogy ez is, és a Tizenkilenc perc is telitalálat volt nálam.
Kategóriák
Regény , Női író , Bestseller , Saját , külföldi író , Filmen is láttam , 5 , *2009*-ben olvastam
Eddig 25 komment érkezett
(
)
-
1. Amadea
2009. 08. 18. 17:44 -
2. Kata
2009. 08. 18. 17:57nekem is az tűnt fel elsőre, hogy mennyire jól elbújtatták a csillivilli Cameron Diazt az elgyötört Sara bőrébe!
nagyon aranyos vagy, hogy ezt felajánlottad! néhány megnyilvánulás így köztünk, "könyvesek" között, teljesen visszaadja az emberekbe vetett hitem. :)
a Szívtől szíviget nem fogom elolvasni sztem. elkezdtem angolul hangoskönyvként, de nem igazán kötött le. meg többeteknél olvastam, hogy elmarad a többi könyvtől.
-
3. vedina007
2009. 08. 18. 20:17Ezt a könyvet viszont mindenképp meg kell vennem. Egyre jobban érdekel.
Most így beleolvasgatok a blogodba és van 1-2 könyv, amit még jobban el szeretnék olvasni :)
-
4. Kata
2009. 08. 18. 20:38na, ezt pl. megveheted a Bad girl helyett. ;) tényleg csak ajánlani tudom! :)
mi az az 1-2 könyv még? :)
örülök, h találtál érdekeseket a blogomon! :)
-
5. vedina007
2009. 08. 19. 10:31A Tizenkilenc perc is érdekel még például :) "Sajnos" mindig ráakadok valamire :D
:)
-
6. Brigi
2009. 08. 19. 10:55Erről a könyvről én sem tudok írni, pedig annyi minden bennem van és kavarog, hogy még. A filmre meg kíváncsi vagyok, csak az a baj, hogy a könyv túl mély nyomokat hagyott bennem.
-
7. Kata
2009. 08. 19. 11:01vedina007: azt is csak ajánlani tudom! olyan igazi "muszáj elolvasni" mindkettő. imádtam bennük, hogy sokkal több van bennük egy-egy érdekes sztorinál. ha nem is veszed meg őket egyszerre, jegyezd meg őket, aztán pl. karácsonykor tanácstalan ajándékozóknak tudsz adni tippet. :)
Brigi: sztem úgy se rossz megnézni a filmet, ha az emberben még élénken él a könyv. bár biztos más úgy, ha az ember előtte nem olvasta. viszont azoknak meg a könyvélmény varázsa marad el, aki először a filmet nézi meg. :)
-
8. macsibibi
2009. 08. 19. 12:29Ez is kell, mindenképp!!!
Azt hiszem, ha már úgyis közeleg az ösz (és a szülinapom meg a névnapom), akkor kiadok egy listát a családnak, hadd szaakdjon le a polcom. :D -
9. Kata
2009. 08. 19. 20:21ha már a kívánságlistádnál tartunk, akartam ajánlani neked Sinéad Moriarty Emma könyveit (Babablues, Született szülők, Egyről a kettőre), akciósak az Alexandáránál, 700 ft egy-egy kötet. Én nagyon imádtam, vicces és megható egyszerre, a Dadusnapló alapján jutott eszembe, hogy lehet, ez is tetszene. :)
-
10. macsibibi
2009. 08. 19. 20:50Köszi, majd utánuk járok, bár most tuti nem vásárolok könyvet, max a szakdogához, nem is olvashatok most semmi mást (max Nők lapját), különben az életben nem készül el. :/
-
11. Kata
2009. 08. 19. 21:58óóó :( akkor hajrá-hajrá, hogy utána minél hamarabb olvashass valami jó kis agykikapcsolósat. :)
-
12. joeymano
2009. 08. 19. 22:06Én is láttam a film bemutatóját. Sztem egy helyen láttuk, Am.:) Nem tudtam, h a könyv alapján készült. De az tuti, h a te beszámolód terelt eddig a legjobban afelé, h elolvassam. Pedig nem szeretem az ilyen könyveket, de ez most tényleg megfogott.:)
-
13. Kata
2009. 08. 20. 0:42mármint Amadeáé, vagy az enyém? :$
bár mindegy is. :) a lényeg, hogy nem érdemes kihagyni ezt a könyvet! amellett, hogy rettentően leköt, és gyorsan elmegy vele az idő, elgondolkodtat egy csomó mindenen. -
14. PuPilla
2009. 08. 21. 10:19Nagyon felkeltetted az érdeklődésemet. Nem mindennapi téma és nem mindennapi könyvnek tűnik. Már sokaktól hallottam dícsérő szavakat Jodi Picoultról. Nekem a Vanishing acts van meg itthon, de még nem olvastam. (sOse érek a váróliítáim végére, csak szaporodik...) De ezt még jó lenne elolvasni a film előtt, mert azt is meg szeretném nézni.
-
15. Kata
2009. 08. 21. 14:11nekem is csak gyűlik a várólistás könyvek száma, de van olyan, ami csak épp felkerül, már el is olvasom. :)
A Vanishing acts magyarul nekem is megvan (Elrabolt az apám), de nálam se került még sor rá. Kíváncsi vagyok rá, állítólag az is jó. :) -
16. PuPilla
2009. 08. 21. 14:40:) Hát, most nekem az az egyetlen Picoult ami elérhető közelségben van, de mindenképp el szeretném olvasni a Nővérem húgát is, főleg a dícsérő szavaid után.
Majd próbálok hamar sort keríteni a Vanishing actsre. Csak ugye a végtelen várólistán több olyan darab van amit már régóta szeretnék kézbe venni... :) -
17. Kata
2009. 08. 21. 14:48mindenképp kíváncsi leszek majd a véleményedre róla! :)
amúgy meg addig jó, hogy hosszú-hosszú várólistáról válogathatunk sok-sok jó könyv közül. ;)
-
18. PuPilla
2009. 08. 21. 17:37Az igaz :) Nem is tudom voltam-e úgy, hogy nem volt miből válogatni, annyi mindent szerettem volna mindig olvasni :)
Keresgéltem könyves oldalakon, hogy mennyiért vesztegetik angolul a Nővérem húgát. Polcon nem volt, Bookline-on 2488.-, Bookstation-ön 990.-,ért volt, de nincs készlet :( Kár... :( nem magyarul akartam.
-
19. Kata
2009. 08. 21. 18:37én most pont úgy vagyok, hogy a bőség zavarában nem tudom, mit vigyek nyaralni. :S úgy olvasnám még tovább Sinéad Moriarty könyveit, de nincs több, pedig én most ilyet akaroooook. :(
kár, hogy nincs készleten, pedig nagyon megérte volna annyiért. :( meg ez tényleg nagyon jó lehet angolul. remélem, azért sikerül majd beszerezned! :)
-
20. joeymano
2009. 08. 21. 20:49Nem mindegy fairybug, most a te posztodat dícsértem! Amadeáét a sajátján szoktam.:DD
Szóval, fairybug, a te bejegyzésed hozta meg a kedvem az olvasáshoz. Itt esett le, h miről szól és az durva, és ezért el akarom olvasni.:)) -
21. PuPilla
2009. 08. 21. 21:03Igyekezni fogok ;) (beszerezni) Mert tényleg nagyon érdekel. Egyébként joey-t követve: én is több helyen láttam már olvasva ezt a könyvet, de a te postod keltette fel az érdeklődésemet :)
-
22. Kata
2009. 08. 21. 21:13jaj, dejódejó, el se hisztitek lányok, most hogy örül a fejem! :)))
-
23. PuPilla
2009. 09. 25. 22:40Fairy drágám! :) Elolvastam és magával ragadott... Köszönöm, hogy ilyen jól írtál róla, hogy tényleg rávettél, hogy minél hamarabb megvegyem és magamévá tegyem! Nagyon de nagyon megérte.
-
24. Kata
2009. 09. 25. 23:24jajj, el se hiszed, most mennyire örülök! :)))
ez eddig az egyik legnagyobb elismerés kis blogom életében. :)remélem, egyszer majd viszonozhatom az érzést mondjuk a Rómeó és Júliával ;) :DDD
-
25. PuPilla
2009. 09. 26. 12:34hát azért akárhogy is nézzük, Shakespeare nem egy Picoult ;) :D
majd igyekszem én is jókat postolni, hátha "megihletlek" :D
Egyetértesz? Tiltakozol? Mondd a véleményed!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Én vmelyiknap láttam egy részletet a filmből (amikor Sara üvölt, h nem mehetnek a strandra, Kate-nek vissza kell mennie a kórházba), és meglepődtem, mennyire eltűnt a sztár Cameron Diaz Sara mögött. Néha a legrosszabbnak tűnő választás a legjobb.
A könyv pedig szenzációs. A Szívtől szívig viszont nekem nem jött be, inkább elküldöm postán, de sztem azt ne vedd meg:)